A szkizofrénia kezelésében alkalmazott régebbi gyógyszerek főként a mozgással kapcsolatos, extrapiramidális tüneteknek (extrapyramidal symptoms, EPS) nevezett mellékhatásokat okozhattak, például izomgörcsökkel és izommerevséggel, remegéssel és nyugtalansággal.1 A hosszú távú mellékhatások nagyobb problémát okozhatnak, különösen tardív diszkinéziát (TD), ami főként az arc és a száj akaratlan mozgása, mely gyakran visszafordíthatatlan.
Ezen mellékhatásoknak az előfordulása az újabb gyógyszerek esetén sokkal kisebb arányú, de fennáll. Az újabb antipszichotikumok mellett a mozgási zavarok és a TD kialakulásának esélye sokkal kisebb.
Az újabb kezelések egyik gyakori mellékhatása a súlygyarapodás, illetve a szexuális vággyal összefüggő problémák
A mellékhatások miatt a betegek esetenként abbahagyják a gyógyszer szedését, ami viszont a szkizofrénia tüneteinek kiújulásához vezethet, ezért nagyon fontos, hogy a betegek megvitassák orvosukkal a kezelésüket és az őket aggasztó mellékhatásokat. A megfelelő dózis megválasztásával optimalizálható a terápia, megtalálható az elfogadható hatás-mellékhatás arány.
1. APA Clinical Guidelines. American Psychiatric Association. Practice guidelines for the treatment of patients with schizophrenia. 2004.
EM-106593 Lezárási dátum: 2022.11.15.