A pszoriázis (pikkelysömör) súlyos, krónikus bőrbetegség, amelyet rendellenes epidermiszproliferáció (a felhám túlzott mértékű felszaporodása) jellemez. Erőteljes genetikai komponenssel rendelkezik. A pikkelysömör élethosszig tartó, krónikus megbetegedés. A betegség ciklikusan változik, időnként javul, majd újra fellángol. A plakkpszoriázis a pikkelysömör leggyakoribb formája, amely a betegek mintegy 80%-át érinti. A plakkpszoriázis jellegzetes bőrelváltozások formájában jelentkezik, amelyek összeolvadnak kivörösödött, lapos, ovális foltokat (plakkokat) alkotva. A különböző méretű, többnyire vörös plakkok jól tapinthatóak.
A pikkelysömör kezelésében nagyon fontos a korai diagnózis, és az időben elkezdett terápia. Ha bármilyen pikkelysömörszerű bőrelváltozást tapasztal magán, késlekedés nélkül forduljon a betegség kezelésére specializálódott bőrgyógyászhoz. Előfordulhat, hogy a diagnózis megerősítése érdekében bőrbiopsziára van szükség, amelynek során mintavétel történik az érintett bőrterületről. A pszoriázis diagnózisához nincs szükség kórszövettani vizsgálatra. Ha Önnél pikkelysömört diagnosztizálnak, az egészségi állapotát a bőrgyógyász a következő skálák segítségével határozhatja meg: PASI, DLQI és BSA. A legjobb kezelés kiválasztásához és hatásosságának meghatározásához fontos azonosítani a betegség aktivitásának értékét.
A betegség bármely életkorban kezdődhet. A pikkelysömör azonban gyakran 15 és 25 éves kor között kezdődik. A betegség előfordulhat kisgyermekeknél és idős korban is. A pszoriázis jellegzetes bőrelváltozások formájában jelentkezik, amelyek aztán pszoriázisos plakkokká olvadnak össze. Ezen plakkok kiterjedése és súlyossága változhat. A pikkelysömör bőrtünetei leggyakrabban a hajas fejbőrt, a könyököt, a térdet, a deréktájat vagy keresztcsonttájat, a kezeket és lábakat érintik. Pszoriázisos plakkok az ujjkörmökön is kialakulhatnak. A pszoriázis fajtáit általában a jellemző megjelenés, az érintett területek és a súlyosság foka alapján azonosítják.